Tartalomjegyzék:
Értékelés: 4.7 (6 szavazat) 9 hozzászólás Mayte Aparicio Meneu. 2018. március 6
A 16 faktor kérdőívet, amelynek szerzője az RBCATTEL, a személyiség általános elmélete alapján állítottuk össze. Ez egy olyan eszköz, amelyet pszichológiai kutatások során dolgoztak ki, empirikus alapon több mint 10 évnyi faktori kísérletezéssel több ezer elemen. Célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül objektív és nagyon teljes látásmódot kínáljon a személyiségről.
Ön is érdekelheti: Személyiségteszt: 16 tényező (16 GYIK) Index- Értékelés
- Alkalmazás
- Értelmező szabályok
- Megbízhatóság és érvényesség
- Értékelések más szerzőktől
Értékelés
A 16PF 16 elsődleges személyiségtényezőt és azok ellentéteit értékeli.
A 16 elsődleges dimenzió mellett kiterjeszti a tágabb másodrendű tényezők másik csoportját, amelyeket az első rendű tényezőkön kapott tipikus pontszámokból, dekatípusokból nyernek.
Alkalmazás
A 16PF-et 16 éves és idősebb alanyok (serdülők és felnőttek) számára tervezték alkalmazni
Jelenleg hat különböző pályázati forma létezik:
- A C és D a közepesen alacsony képzésű tantárgyak számára készült. Gyakran használják szakmai kiválasztáshoz. A teszt 105 tételből áll, és 30-40 percet vesz igénybe.
- Az A és B az érettségivel egyenértékű vagy annál magasabb szintű képzettséggel rendelkező emberek számára készült. A teszt 187 tételből áll, és 45–60 percet igényel.
- Az E és F olyan felnőttek számára készült, akiknek edzésükben hiányuk van, vagy a normálnál alacsonyabb szinttel rendelkeznek. A teszt 128 tételből áll, és 30-40 percet igényel.
A fő különbség az A / B és a C / D nyomtatványok között a hosszuk és az alkalmazásukhoz szükséges idő.
Értelmező szabályok
A személyiség kérdőívből kapott közvetlen pontszámokat az értékelés és értelmezés érdekében át kell alakítani egy közös és egyedi skálára, amely az alany pontszámát a populáció meghatározott és normatív csoportja által kapott ponthoz viszonyítja. A tipizálás során felépített táblázatok lehetővé teszik a tipikus pontszámok átalakítását dekatípusokká.
A dekatípusok tízpontos skálán oszlanak meg. Tehát az 5. és 6. decatípus átlagértékek, a 4. és a 7. az átlagtól való kis eltérést mutat, a 2. és 3., valamint a 8. és a 9. nagy eltérést mutat, az 1. és a 10. szélsőértékeket jelent, ezeket a pozíciókat ahhoz a konkrét populációhoz viszonyítva, amelyen a tipizálást végezték.
A megfelelő skála kiválasztása lehetővé teszi a bármely alany által elért közvetlen pontszámoknak megfelelő kategóriák megszerzését
Megbízhatóság és érvényesség
A következetesség első típusa az eredmények megbízhatósága vagy egyeztetése az idő múlásával. A megbízhatóság felosztható:
- Tartóssági együttható vagy teszt-újbóli korreláció két különböző alkalommal, kis időintervallummal elválasztva
- Stabilitási együttható vagy teszt-újbóli korreláció hosszabb időintervallummal.
Az érvényesség fogalma megköveteli a személyiségfaktorok jó mércéjének megfelelő elemek kiválasztását, ahogyan ezeket a tényezőket kutatási tanulmányok is meghatározzák. A skálák érvényességének ez a koncepciója közvetlenül értékelhető a közvetlen pontszámoknak a tiszta tényezőkkel való korrelálásával, vagy közvetett módon annak meghatározása révén, hogy a 16PF skálák és a különféle pszichológiai változók csoportja között kapott korrelációk mennyiben egyeznek meg azokkal, amelyeket várhatóan kapnánk fogalmi szempontokból kiindulva.
Értékelések más szerzőktől
Anatasi szerint Cattel (1946, 1957) munkájában némileg eltérõ tényezõi módszerek alkalmazhatók a személyiségleltárak fejlesztésére. Cattel, azzal kezdte, hogy összegyűjtötte a személyiségjegyek összes nevét, amelyek olyan szótárakban jelennek meg, mint például Allpot és Odbert (1936) vagy a pszichológiai vagy pszichiátriai irodalom.
BecKer (1960) véleménye szerint a tulajdonságok leírásában feltételezett hasonlóságok némelyike kényszerűnek és nem túl meggyőzőnek tűnik
Anastasi: A (C) formában van egy motivációs módosító vagy ellenőrző kulcs. A skálák rövidsége miatt a faktor pontszámok megbízhatósága bármely egyes formában általában alacsony. Még akkor is, ha kétféle mód van kombinálva.
Van némi kétség a mérleg faktoriális homogenitásával kapcsolatban is (Levonian, 1961). A normatív mintákról és a tesztépítés egyéb aspektusairól rendelkezésre álló információk nem megfelelőek. Az empirikus értékelési adatok a különböző foglalkozási csoportok és pszichiátriai szindrómák átlagát tartalmazzák.
A teszt kidolgozása során a homogenitás és a faktortisztaság kívánatos cél, de nem helyettesítik az empirikus érvényességet.
Ez a cikk csupán tájékoztató jellegű, a Pszichológia-Online-ban nincs lehetőségünk diagnózis felállítására vagy kezelés ajánlására. Meghívjuk Önt, hogy forduljon pszichológushoz az Ön esetének kezelésére.
Ha további cikkeket szeretne elolvasni, amelyek hasonlóak a 16 GYIK, Személyiség kérdőívhez, javasoljuk, hogy adja meg a Személyiség teszt kategóriánkat.