Tartalomjegyzék:
- Mi a szomatikus idegrendszer
- Szomatikus idegrendszer: meghatározás
- A szomatikus idegrendszer részei
- Szomatikus idegrendszer: működés
- Szomatikus és autonóm idegrendszer: különbségek
- Szomatikus idegrendszeri betegségek
Értékelés: 5 (1 szavazat) 1 hozzászólás
A szomatikus idegrendszer a komplex emberi idegrendszer egyik alkotóeleme vagy felosztása. Ez a rendszer képes információkat továbbítani az agyba, és végrehajtani az általa kiadott utasításokat a test többi részén. E rendszer nélkül az emberek nem tudnák elemezni a környezeti ingereket, és nem adnának adaptív válaszokat vagy viselkedést. Ha többet szeretne megtudni róla, olvassa tovább ezt a cikket: Psychology-Online: Szomatikus idegrendszer: mi ez és mit csinál.
Ön is érdekelheti: Perifériás idegrendszer: funkciók és alkatrészek Index- Mi a szomatikus idegrendszer
- Szomatikus idegrendszer: működés
- Szomatikus és autonóm idegrendszer: különbségek
- Szomatikus idegrendszeri betegségek
Mi a szomatikus idegrendszer
Ahhoz, hogy megértsük, mi a szomatikus idegrendszer, először tudnunk kell, hogy az idegrendszer két fő részre oszlik:
- A központi idegrendszer, amelyet az agy és a gerincvelő alkot.
- A perifériás idegrendszer, amely azokat az idegeket tartalmazza, amelyek nem találhatók meg a központi idegrendszerben. A szomatikus idegrendszer az autonóm idegrendszerrel együtt a perifériás idegrendszer része.
Szomatikus idegrendszer: meghatározás
Mit nevezünk szomatikus idegrendszernek? A szomatikus idegrendszer az idegrendszer része, amely különböző struktúrákból áll, amelyek felelősek az információk továbbításáért.
Ez a rendszer felelős az érzékszervi és motoros információk kommunikációjának fenntartásáért az agyval és a gerincvelővel, vagyis a központi idegrendszerrel.
A szomatikus idegrendszer részei
A szomatikus idegrendszert az idegsejtek alkotják, amelyek mind a bőrt, mind az izmokat, mind az érzékszerveket összekapcsolják a központi idegrendszerrel. A szomatikus rendszer kétféle idegsejtből áll:
- Az érzékszervi idegsejtek: kapcsolatban állnak az érzékekkel és az érzékeléssel.
- A motoros idegsejtek: összefüggenek a mozgással.
Az információátvitel kétirányú, mivel a szenzoros neuronok afferensek és idegimpulzusokat visznek át a központi idegrendszerbe, míg a motoros neuronok efferensek és ezeket az impulzusokat az agyból és a gerincvelőből az izmokba vezetik. csontváz.
Szomatikus idegrendszer: működés
Mi a szomatikus idegrendszer funkciója? Mi felelős a szomatikus idegrendszerért? A szomatikus idegrendszer működési folyamata általában az érzékszervi idegsejtek által befogott szenzoros információk továbbításával kezdődik a központi idegrendszerbe, ahol az agy feldolgozza azokat. Miután a központi idegrendszer értelmezte, a motoros neuronokon keresztül egy sor jelet vagy parancsot küld a csontváz szerveinek és az izomzatának. Ezen séma alapján a szomatikus idegrendszer létfontosságú funkciók sorozatát látja el a test megfelelő működéséhez:
- A szomatikus idegrendszer fő feladata a központi idegrendszer és a test szervei, a bőr és az izmok közötti kommunikáció és kapcsolat.
- Információt továbbít a szenzoros receptorokból, tudatosan és tudattalanul, a központi idegrendszerbe.
- A vázizmokhoz vezeti az agy rendeléseit és döntéseit.
- Ez a rendszer lehetővé teszi mind az érzékszervek szenzoros neuronok általi értelmezését, mind a motorok neuronjain keresztüli feldolgozásán alapuló válaszok előállítását. Ezért a szomatikus idegrendszer lehetővé teszi a kapcsolatot és a környezettel való alkalmazkodást.
- A szomatikus idegrendszer szenzoros neuronjainak köszönhetően az agy meg tudja ragadni a szagokat, ízeket, hangokat stb.
- Ennek a rendszernek egy másik funkciója a nocicepció, vagyis a fájdalomról és a hőmérsékletről szóló információk továbbítása az agyba, a túlélést elősegítő válaszok aktivizálása céljából.
- Az önkéntes mozgásokat és a bonyolult cselekedeteket ez a rendszer szabályozza és ellenőrzi, például írás vagy futás. Ez a vázizmok összehúzódásával lehetséges.
- Hasonlóképpen, az önkéntelen mozgások vagy a reflexes cselekvések a szomatikus idegrendszer másik funkciója. Ezeket a cselekedeteket akkor hajtják végre, amikor az ideg-, érzékszervi és motoros utak közvetlenül kapcsolódnak a gerincvelőhöz.
- A szomatikus idegrendszer másik funkciója a propriocepció, az a folyamat, amelynek során a testet tájékoztatják az izomzat állapotáról vagy helyzetéről. Ez a funkció lehetővé teszi többek között az egyensúlyt és a koordinációt.
Szomatikus és autonóm idegrendszer: különbségek
Mind a szomatikus idegrendszer, mind az autonóm idegrendszer az úgynevezett perifériás idegrendszer része. Ennek ellenére nem egyformák. Itt vannak a különbségek a szomatikus és az autonóm idegrendszer között:
- A szomatikus idegrendszer felelős az önkéntes mozgások többségéért és kisebb mértékben a reflex cselekedetekért is. Ehelyett az autonóm idegrendszer gondoskodik az önkéntelen funkciókról, azokról, amelyek nem igényelnek tudatos irányítást, mint például a légzés és az emésztés.
- A szomatikus idegrendszer másik funkciója a szenzoros, az autonóm idegrendszerből hiányzik.
- A szomatikus idegrendszer olyan rendszer, amelynek két útja van, afferens és efferens, így az információ és az idegimpulzusok mindkét irányban áramlanak a központi idegrendszer és ez között. Az autonóm idegrendszerben azonban az idegimpulzusok az agyból és a gerincvelőből továbbadódnak erre, ezért ez kizárólag efferens rendszer.
- Az autonóm idegrendszer funkcionálisan két másik rendszerre oszlik, a szimpatikus és a parasimpatikus rendszerre, míg a szomatikus idegrendszer egységes.
- A szomatikus idegrendszer gerinc- és koponyaidegekből áll. Az autonóm idegrendszer ideggyökerekből , plexusokból és törzsekből áll.
- A szomatikus idegrendszer hatása mindig gerjesztő a csontváz izomzatára, de az autonóm idegrendszer lehet gerjesztő vagy gátló.
Szomatikus idegrendszeri betegségek
Itt felsoroljuk és elmagyarázzuk a szomatikus idegrendszer leggyakoribb betegségeit vagy állapotait:
- Herniált porckorong: akkor fordul elő, amikor a gerincoszlopban lévő lemez a gerinc idegei felé haladva nyomja meg, és fájdalmat, zsibbadást és / vagy érzésvesztést okoz.
- Radiális idegbénulás: az "elejtett kéz" néven ismert patológia, amely befolyásolja az izmokat irányító ideget, amely lehetővé teszi a kar kinyújtását. Ez a bénulás a csukló kinyújtásának képtelenségét okozza, így lóg.
- Kárpát-alagút szindróma: a csukló idegére gyakorolt nyomás, amely zsibbadást és mozgásvesztést okoz a tenyérben és az ujjakban. Ez a szindróma olyan emberekkel társul, akik általában kezükkel ismétlődő mozgásokat végeznek
- Neuralgia: az idegek károsodása vagy irritációja okozza, amely intenzív és időszakos fájdalom- és sokkérzetet okoz.
- Gerincszűkület: az idegeket befogadó gerincvelőben a csatorna szűkülete. Ez gyengeséget, görcsöket, zsibbadást vagy zsibbadást okoz a nyakban és a hátban.
- Guillain-Barré-szindróma: Olyan rendellenesség, amelyben az immunrendszer maga tévesen támadja az idegeket. Az első megnyilvánulások a végtagok bizsergése és gyengesége, amely gyorsan terjed és bénulást eredményez a testben, ami a kezeléssel alábbhagy.
Ez a cikk csupán tájékoztató jellegű, a Pszichológia-Online-ban nincs lehetőségünk diagnózis felállítására vagy kezelés ajánlására. Meghívjuk Önt, hogy forduljon pszichológushoz az Ön esetének kezelésére.
Ha további cikkeket szeretne olvasni, amelyek hasonlóak a szomatikus idegrendszerhez: mi ez és mi a funkció, javasoljuk, hogy adja meg Neuropszichológia kategóriánkat.
Bibliográfia- Leira, MS (2012). A szomatikus idegrendszer és a vezetési utak áttekintése. Az emberi viselkedés biológiai alapjainak kézikönyve.
- Escobar, MI, és Pimienta, HJ (2003). Idegrendszer . Völgyi Egyetem.