Tartalomjegyzék:
- A szorongás elméletei
- Érzelem és kép: Bioinformációs feldolgozás
- Kognitív torzítások és szorongás
- Bower asszociatív hálózatelmélet
- Szorongás és szelektív figyelem
- Szorongás és kognitív feldolgozás: az integráció felé
A szorongásos rendellenességek sikeres kezelésével kapcsolatos ismereteink gyorsuló ütemben tovább fejlődnek. Ez a fejlődés az eddigi több száz kutatási tanulmánynak és különösen a szorongással kapcsolatos, nyitott tanulmányoknak köszönhető. Ezen tanulmányok közül sok a hatékony kezelési megközelítések tesztelésére és fejlesztésére irányul. Íme néhány a legnépszerűbb szorongáselmélet.
Ön is érdekelheti: A szorongás biológiai elméletei Index- A szorongás elméletei
- Kognitív torzítások és szorongás
- Szorongás és szelektív figyelem
- Szorongás és kognitív feldolgozás: az integráció felé
A szorongás elméletei
E hozzászólások közül sok az információfeldolgozás és az érzelem kapcsolatára utal. Bár különféle elméleteket feltételeztek, 3 alapvető irányvonal létezik:
- Bioinformációs kép és befolyásolja a feldolgozást (Lang).
- Asszociatív hálózati koncepció (Bower).
- Séma koncepció (Beck).
A 3 modell azon a meggyőződésen alapul, hogy a szorongásos rendellenességekkel kapcsolatos kognitív struktúrák léteznek.
Érzelem és kép: Bioinformációs feldolgozás
Az érzelmi kép "leíró" koncepcióján alapszik. Lang:
- Feltételezi, hogy minden információt, beleértve a mentális képeket is, elvont és egységes módon kódolják az agyban (nem ikonikus vagy analóg módon).
- Azt javasolja, hogy az érzelmi képeket ne proporcionális struktúrákként, hanem érzékszervi ábrázolásokként fogják fel.
A szorongással kapcsolatos információkat az MLP tárolja asszociatív hálózatokban (érzelmi hálózatok) = propozíciós hálózatok. A bioinformáció elmélet szempontjából az információ tárolásának módja nem releváns, de a tárolt információ típusai és az említett információk aktiválásával elért eredmények. A hálózat bemenetekkel aktiválható. Ha elegendő számú "csomópontot" érünk el a hálózatban, akkor a teljes hálózat aktiválódik, ami érzelemnek nevezett sokféle viselkedéshez és élményhez vezet. A hálózat egyes elemeinek nagy az asszociatív ereje, így nagyon kevés kulcscsomópont aktiválása elegendő a teljes program eléréséhez. Az érzelmi memória háromféle információt tartalmaz:
- Információk a külső ingerekről: Információk a külső ingerek fizikai jellemzőiről (állat megjelenése).
- Információ a válaszokról: Magában foglalja az arckifejezést vagy a verbális viselkedést, a megközelítés vagy az elkerülés nyílt cselekedeteit, valamint a figyelmet és a cselekvést támogató zsigeri és szomatikus változásokat.
- Szemantikus állítások: Olyan információk, amelyek meghatározzák a tárgy vagy a helyzet és a válaszok jelentését, az inger bekövetkezésének valószínűségét és a cselekvés következményeit.
A bioinformációs elmélet elemzési egységei a propozíciók (olyan információegységek, amelyek logikai összefüggéseket alkotnak a fogalmak között). A javaslat ("Nuria könyvet olvas") "csomópontokból" vagy érvekből (Nuria és könyv), valamint egy relációs vagy prédikáló elemből (olvas) áll. A javaslatok hálózatokba vannak csoportosítva, a hálózatok az érzelmek asszociatív struktúráját vagy asszociatív emlékezetét alkotják. Ez egyfajta "affektív programot" jelent. Az affektív kifejezés akkor következik be, ha elegendő számú tétel aktiválódik. A fóbiák pszichológiai kezelésében az érzelmi memória általában aktiválódik, verbális bemenet (szkript) segítségével. Lang azt sugallja, hogy az érzelmi félelemre adott válasz esetén
A félelem képprototípusa az MLP-ben kódolva. A prototípust utasításokkal, kommunikációval vagy objektív szenzoros ingerekkel lehet aktiválni. A fóbia prototípus fontos jellemzője, hogy információkat tartalmaz a válaszokról, vagyis egy programot az affektív kifejezésről vagy cselekvési halmazról (pl.: elkerülés / menekülés). Bizonyos javaslatok nagyon szoros kapcsolatban állnak egymással -> kulcsokként működhetnek a hálózati feldolgozáshoz és a megfelelő műveleti alprogramokhoz. Az asszociatív memória különböző komponensei nincsenek egyformán integrálva minden szorongásos rendellenességben:
- Specifikus fóbia: Nagyon szervezett hálózatok, nagy asszociatív erővel -> A fób prototípus részeként erős a menekülés és az elkerülés lehetősége. Szociális fóbia: Felügyeleti és értékelési aggályok által meghatározott hálózatok.
- Agorafóbia: Hálózatok kevéssé asszociatív erővel, ezért nehezebben aktiválhatók.
Lang a viselkedés alapvető dimenzióit javasolja, mint például:
- Valencia (öröm - nemtetszés).
- Hatalom (dominancia - alávetés).
- Aktiválás (izgalom - pihenés).
A legújabb változatban megkülönböztetést vezetnek be.
- Stratégiai válaszok: Valencia és aktiválás szempontjából leírható.
- Taktikai válaszok: Ezek inkább a dominancia és a behódolás (hatalom) fogalmaihoz kapcsolódnak.
Az elmélet hangsúlyozta a válaszalapú szorongás terápiájának fontosságát: hatékonyabbnak kell lennie, mint az ingerorientált terápia, mert ez meghatározza a propozíciós szerkezet teljesebb aktiválódását.
Foa és Kozak: A jelentés fogalmát nem szabad szemantikai állításokra redukálni, hanem tartalmaznia kell az összes információt (szemantikailag és nem szemantikailag kódolva). Perspektívája a félelem csökkentésére vonatkozó elméletként értelmezhető, amely Lang alapelvein alapszik: Az információfeldolgozás elengedhetetlen lépés a szorongás terápiájában. Az érzelmi feldolgozást inkább a memóriaszerkezetek módosításaként értik, mint puszta aktiválást.
Az érzelmi feldolgozás révén az asszociatív hálózatok korrekciója történik. A korrekció akkor következik be, amikor az expozícióval történő félelem csökkentésével az információ összeférhetetlen az asszociatív hálózatéval (ellentmond a hálózat állításainak).
A hagyományos pszichoanalitikus elmélet azt javasolta, hogy az egyének kerüljék a szorongást kiváltó gondolatokat és emlékeket. Brewin azt javasolja, hogy a változás attól függ, hogy ezek az emlékek "megfelelő hatással" visszakerülnek a tudatba.
Kognitív torzítások és szorongás
Beck és Bower egyaránt azt feltételezi, hogy: szorongásos rendellenességben szenvedő betegeknél diszfunkcionális kognitív struktúrának kell lennie, amely arra készteti őket, hogy bizonyos torzításokat produkáljanak az információfeldolgozás minden vonatkozásában. Kidolgozták elméletüket inkább a depresszióra, mint a szorongásra gondolva. BECK:
- Van egy diszfunkcionális Séma, amely alapvető szerepet játszik a depresszió és a szorongás kialakulásában és fenntartásában.
- A szorongásos rendellenességekkel küzdő egyének szisztematikus elfogultsággal bírnak: az MLP-ben képviselt személyes veszélyhez kapcsolódó rendszer szelektív aktiválása. A sémák alrendszerekbe vagy konstellációkba (módokba) szerveződnek, amelyek megfelelnek a különböző motivációs szempontoknak (depressziós, erotikus, félelem, veszély). A dominancia bizonyos módban való fennmaradásának okait nem kellőképpen megmagyarázni.
Bower asszociatív hálózatelmélet
Az érzelmeket a memória egységekben vagy csomópontokban ábrázolja, asszociatív hálózat (szemantikus hálózat) formájában:
- A csomópontok más típusú információkhoz kapcsolódnak: releváns helyzetek az érzelem kiváltásához, zsigeri reakciók, kellemes vagy kellemetlen események emlékei stb.
- Az érzelmi csomópont aktiválása megkönnyíti a hangulattal egyező anyagokhoz való hozzáférést -> A hangulat egybevágásának hipotézise.
- A memorizált anyagra akkor emlékezhetünk a legjobban, ha van kapcsolat az eredetileg megtanult feltételek és azok között, amelyek között emlékezni kívánnak -> Hangulatfüggőségi hipotézis.
Viták vannak a Beck és Bower modellekből levezetett hipotézisek megvalósíthatóságával kapcsolatban. Beck és Bower egyetértenek abban, hogy az elfogultságok a feldolgozás különböző szintjein működnek: figyelem, értelmezés és memória. A kísérleti adatok azt jelzik, hogy:
- Úgy tűnik, hogy a szorongás a figyelem torzításával jár, de nem a memória torzításával. Úgy tűnik, hogy a depresszió inkább explicit memóriával, mint figyelem torzítással jár.
- Williams szerint: A szorongás elsősorban az integrációs torzításokkal jár (automatikus folyamatok és a feldolgozás kezdeti szakaszában).
- A depresszió elsősorban a kidolgozás torzításával jár.
Szorongás és szelektív figyelem
A szorongásos rendellenességekben szenvedő betegek esetleges figyelmi torzításainak vizsgálatára használt fő paradigmák:
- Dichotikus hallgatás: 2 hallási üzenet egyidejű bemutatása, az egyikük figyelembevételével.
- Stroop teszt: Mondja ki annak a szónak a színét, amely nem felel meg a jelentésének (zöld színűnek tűnik a "kék" szó) -> Növekszik a TR, amelyet Stroop interferenciának hívnak.
Módosított stroop: Olyan szavakkal hajtják végre, amelyek érzelmileg kiemelkedő jelentéssel bírnak ("félelem", "kígyó").
A szorongásos betegeknek nagyobb interferenciát (késleltetést) kell mutatnia, összhangban a releváns ingerekkel, mivel a szó jelentése automatikusan felhívja magára a figyelmet.
Ebben a két paradigmában a figyelmi torzítások mögött álló mechanizmusok nem egyértelműek. * Reakcióidővel kapcsolatos feladatok: Lehetővé teszi a több folyamat által kiváltott lehetséges hatás kiküszöbölését, mint például a verbális válasz (a Stroop-ban) vagy a verbális memória (dichotikus hallgatásban). Ezek a vizuális szövegfeldolgozás és az irányított figyelem tesztjei.
A szorongásos rendellenességekkel küzdő egyéneknek alacsonyabb késleltetést kell mutatnia, mint más egyéneknek, ha a pont az érzelmileg egybevágó szavak zónájában található -> A fenyegetéssel kapcsolatos szavakat gyorsabban észlelik a szorongó alanyok (szelektív figyelem).
A szorongó betegeknél figyelemfelkeltés figyelhető meg a fenyegetés jelei iránt. Ha a szavak érzelmileg egyenlőek, akkor nincsenek különbségek: Ennek oka lehet, hogy bizonyos pozitív szavak "kapcsolódó érzelmekkel" bírnak (a "nyugodt" szó érzelmisége az "ideges" kifejezéssel kapcsolatos).
A pozitív adatok nagy része (a figyelem torzítását alátámasztva -> specifikus kongruencia-hipotézis: A specifikus fenyegetések megkülönböztethetik a fenyegetés-kongruens szorongásos rendellenességet szenvedő alanyokat) megfelelnek generalizált szorongásos rendellenességgel diagnosztizált betegek kutatásainak. A szorongás tulajdonságával és állapotával (nem klinikai alanyok) is összefüggésben van, a közelmúltban társult fóbiákkal, pánikbetegséggel, specifikus fóbiákkal és poszttraumás stresszel.
Az automatikus (nem tudatos) feldolgozás fontossága: Úgy tűnik, hogy a dichotikus hallgatáson és a Stroop-teszteken alapuló tanulmányok azt mutatják, hogy a szorongáshoz kapcsolódó figyelmi torzítást a nem tudatos, nem szándékos és automatikus (preattentional) szinten működő mechanizmusok határozzák meg.). A primitív hatást (egy korábbi tapasztalat megkönnyíti egy olyan feladat végrehajtását, amely nem igényli az ilyen tapasztalatok szándékos felidézését), amelyet az implicit memória és a szorongás egyes vizsgálataiban észleltek, a szorongásra jellemző szelektív automatikus feldolgozás bizonyítékának tekintették.
Az implicit és explicit memóriára vonatkozó tanulmányokból levont következtetés (stratégiai és kidolgozási folyamatokat alkalmaznak, ellentétben az automatikus és integrációs folyamatokkal) az, hogy: A szorongás az implicit memóriában az érzelmekkel egybevágó torzítással jár. A depresszió a kifejezett memória érzelem-kongruens elfogultságával függ össze.
Mennyire játszik oki és / vagy kórokozó szerepet a figyelem-előítélet a szorongásos rendellenességekben?
- A magas szorongási tulajdonságokkal rendelkező személyek hajlamosak lehetnek az ingereket fenyegetőnek értelmezni.
- Az értelmező torzítás és a magas szorongási vonás szelektíven fokozhatja a fenyegetés jelzéseire fordított figyelmet, ami fokozott szorongás spirálját generálja.
- A figyelmi torzítás közvetlenül növeli az ANS-összetevők aktiválódását.
- A fokozott autonóm aktivációval járó figyelemfelkeltés megkönnyíti vagy generálja a félelem / szorongás válaszainak pavlovi kondicionálását, ami a szorongásos zavarok elsajátításához vezet.
- Van bizonyíték a fordított folyamatra is: a figyelem torzítása megszerezhető a klasszikus kondicionálás révén.
- Az autonóm aktiváció növekedése növelheti a szorongási tulajdonságot és a hajlamot arra, hogy a kétértelmű ingereket fenyegetőnek értelmezze.
Szorongás és kognitív feldolgozás: az integráció felé
Lang elméletét leszámítva nem mondható el, hogy ezekkel a hozzájárulásokkal a szorongásnak van egy sajátos modellje, amely az információ feldolgozásán alapul. OHMÁN (1993): A szorongás (akut és stabil) a biológiai védelmi rendszerekből származik. A MODEL öt koncepció alapján épül fel:
- Jellemzők detektor: Az ingerek kezdeti szűrése az értékelés előtt. Fontos a riasztás / szorongás / félelem folyamatok szempontjából, mivel lehetővé teszi egyes stimuláló tulajdonságok közvetlen kapcsolódását az aktiválási rendszerhez. Az emlékezet előtti szinten hat (mielőtt az egyén értelmet adna az ingernek). Lehetővé teszi az információs diszkrimináció előfordulását. Fóbiákat, pánikrohamot és PTSD-t operál. két.
- Jelentőségértékelő: Automatikusan értékeli a leszűrt ingerek relevanciáját. Az asszociatív memóriarendszerek része (az érzelmi válaszok feldolgozása (Lang) és a mnesztikus reprezentációk (Bower)), elsőbbséget élvezve a kongruens érzelmi állapotok feldolgozását. Legalább részben ellenőrzött feldolgozó rendszerről van szó. Ez azonban szándékosan működik. "
- Aktiválási rendszer: Az értékelő jelentőségének biztosítására szolgál. Magyarázza el, hogy a szorongás mértéke növelheti az egybefüggő figyelmi elfogultságot. A tudatos észlelési rendszerre is hat. Kölcsönös kommunikáció az aktiválás és az autonóm érzékelés között (különös érdeklődés a pánikbetegség iránt).
- Az elvárási rendszer: Az asszociatív memória (érzelmi memória) struktúráin belüli információk párosítására szolgál. Minél jobb a kapcsolás, annál jobban aktiválódnak az egybevágó struktúrák. Kettős funkció a szorongás generálásában: a) A kongruens információk szelektív feldolgozását támogatja (torzítást vált ki). b) Kontextust biztosít a tudatos értelmezéshez. 5. RENDSZER
- Tudatos érzékelés: Két funkció: a) Tudatosan integrálja a másik 3 rendszer információit (aktiválás, jelentőség és elvárások). b) Válasszon alternatív intézkedéseket a fenyegetés kezelésére (megküzdési stratégiák).
Ez a cikk csupán tájékoztató jellegű, a Pszichológia-Online-ban nincs lehetőségünk diagnózis felállítására vagy kezelés ajánlására. Meghívjuk Önt, hogy forduljon pszichológushoz az Ön esetének kezelésére.
Ha további cikkeket szeretne olvasni, amelyek hasonlóak a Szorongáselméletek - Klinikai pszichológia témához, javasoljuk, hogy adja meg a Klinikai és egészségpszichológia kategóriát.